Szakmai szolgáltatásaink

KOMPETENCIAFEJLESZTÉS

• A pedagógusok konfliktuskezelési kompetenciáinak felmérése/erősítése.

A konfliktusok gyakorisága függ az intézmény, csoport vagy személyes környezet általános feszültségi szintjétől. Ezért a hatékony konfliktuskezeléshez szükséges a szervezet légkörének, értékrendjének, szellemiségének, klímájának, kohéziójának a vizsgálata, továbbá a csoporttagok empátiás, kommunikációs, kapcsolatteremtő képességeinek és toleranciájának a felmérése.

• Pedagógusi közösségek összetartozásának erősítése.

A pedagógusok sokszor érzik/érezhetik azt, hogy a problémáival egyedül maradnak, hiszen nincs mód és lehetőség a mindennapokban a közös eszmecserére. Ahhoz, hogy a pedagógusok egy bizalmi légkört maguk számára is ki tudjanak alakítani, kellenek a közös élmények, egymás megismerése. Ezáltal tovább tudja erősíteni az egyén és a csoport a biztonságot jelentő szociális hálót.

• SNI, BTMN szakértői vélemény értelmezése, egyéni fejlesztési tervek kidolgozása a saját szaktárgyakat illetően.
• Tanulókat érintő érzékenyítő tréningek.

A tanulóknak (is) vannak előítéletei. Ez természetes viselkedési forma. Az érzékenyítő tréningen résztvevők segítő attitűdöt sajátíthatnak el, megtanulhatják felismerni saját korlátaikat, határaikat, a tapintatos, de egyértelmű közlések módját, pontosan érzékelni saját szerepüket, kezelni a kialakult játszmákat és a konfliktusmegoldó készségüket növelni. Jelen tréning speciális célja, hogy a résztvevőket közelebb hozza és megértsék egymás élethelyzeteit. 

• Tanulásmódszertan és tanulástámogatás.  

A mai tanulókat fel kell készítenünk az élethosszig tartó tanulásra, ezért fontos a tanuláshoz való pozitív viszonyulás kialakítása. Nemcsak azt kell elmondanunk diákjainknak, hogy mit tanuljanak meg, hanem azt is, hogy mindezt hogyan tehetik meg legcélszerűbben. Ehhez szükséges a különböző tanulási típusok, stílusok megismerése, beazonosítása. A tanár egyik fontos feladata a tanuláshoz való viszony formálása, a tanulás örömének megmutatása, ugyanis a gyerekek sok kudarc-élményt, sikertelenséget élnek át az iskolában. A gyerekekkel való foglalkozás része a tanuláshoz, az iskolához való viszony feltárása, a negatív érzelmek, átélt sérelmek kibeszélése is. Ehhez nyújt segítséget a pedagógusoknak és a szülőknek akár közösen szervezett foglalkozás a témában.

• Szülői értekezlet családpedagógia témákban.
• Szülői kompetenciafejlesztés: Nehéz jó szülővé válni, különösen mai világunkban. A szülők sokszor a legjobb szándékkal a legrosszabbat teszik gyerekeikkel. Cél a szülők figyelmének ráirányítása néhány olyan problémára, amelyről a szülők nem is gondolják, hogy problémát jelentene: a szülők mindent megadnak gyerekeiknek, a gyerekek körül forog a világ, a szülők igyekeznek mindent megtenni és eldönteni a gyerekeik helyett, vagy éppen különóráról különórára járatják őket megfosztva őket a gyerekkortól, a pihenéstől, ugyanakkor túlzott elvárásokat támasztva igyekeznek ideális gyerekeket nevelni. Ezeknek a hibáknak a kiküszöbölése csakis a problémák tudatosításával lehetséges.
• Megváltozott családmodellek és szerepek: A család nem zárt rendszer, változó világunkkal együtt változnak a különféle családmodellek és a társadalmi változások következtében alakulnak át a különböző, eddig hagyományosnak számító szerepek is. Ezekhez a szerepekhez nem minden esetben kaptak a benne résztvevők családi mintákat. A mai szülői generáció is önmagában sokféle, a szülői szerepeket pedig manapság nem lehet olyan mértékben sztereotipizálni, mint korábban. Az anyai és az apai szerepek határai egyre inkább elmosódni látszanak. A szülőséget is tanulni kell. Különösen fontos ez a családban felnövekvő gyerekek szempontjából is, akik szüleiktől tanulják a szocializációs mintákat.
• A mesék és az otthoni mesélés szerepe: A mesék és a mesélés (különösen az otthoni mesélés) fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Amellett, hogy elmélyíti a szülő-gyerek kapcsolatot, szinte minden kompetencia fejlődését segíti, az életben való eligazodáshoz szükséges tudás elsajátítását biztosítja hallgatója számára. A mese segít olvasóvá nevelni, növeli a szókincset. Fontos azonban tudni, milyen a jó mese, hogyan válasszuk ki a megfelelő mesét, mesekönyvet, olvassunk-e modernizált mese-átiratokat.

• Inkluzivitás az iskolában

A tanártól általában elvárják, hogy kész legyen és képes legyen heterogén környezetben dolgozni, rugalmasan reagálni és figyelembe venni a tanulók és azok családjai közötti különbségeket, közösséget formálni, ahol minden egyes tag értékes és különleges. Az inkluzív oktatás olyan ideológián alapszik, amely kiküszöböli a gyermekekkel szembeni minden hátrányos megkülönböztetést, és biztosítja, hogy minden embert egyenlő módon kezeljenek, de megteremti a szükséges feltételeket a speciális oktatási igényű gyermekek számára is. Az ilyen szemléletű oktatási intézményekben való tanulás hasznos mind a gyermekek, mind a családtagok és általában a társadalom számára, mivel a gyermekek már kicsi korban megtanulják megérteni és elfogadni az emberi különbségeket. Így elmondható, hogy az inkluzív szemlélettel való ismerkedés napjainkban minden pedagógus számára szinte elengedhetetlennek tűnik.

• Tematikus játék- és módszertani workshop (tanórai keretek között használható gyakorlatok).

Több száz remek játékból álló, lejegyzett játékgyűjtésünk minden témára, minden kompetenciára, bármely tanórára és közösségi eseményre kiváló módszertani segédlet. Ezt a programot rugalmasan tudjuk alakítani, tehát adott csoport igényeihez tudjuk szabni a játéktanítást, ami mindig saját élményű program - aki csinálja, megérti alapon.

• Kooperatív technikák és projektmódszertan.

Hogyan építsünk projektet profi módon, visszaellenőrizhető, mérhető elemek elhelyezésével? Hogyan alakul a didaktika, ha a tananyagot a diák alakítja? Mi a tanár szerepe ezekben a pedagógiai formákban? Néhány ötlet és ezek saját élményű kipróbálása kerül terítékre ezen alkalmaink során.

• Ünnepi műsorok (módszertani workshop).

Piros mappa a kézben, ünneplő és egy mikrofon - ugye ismerős a szituáció? Pedig az ünnepi műsor készítése komplex pedagógiai, sőt, színházpedagógiai projekt is lehet, ami valóban élményt ad a játszónak és a nézőnek egyaránt. Az iskolai műsorok dramaturgiájának ismerete sokszor segít az önismétlésen is.

• Ön- és társismeret a pedagógiai munkában.

Az tud hatékonyan együtt dolgozni másokkal, aki hatékonyan kapcsolódik önmagához. Ismeri érzéseit, elakadásait, nehézségeit és azokat a témákat, amelyekkel dolga van. A Másik megismerése pedig alapvetően az emberi működés sokféleségének ismeretén és elfogadásán alapszik. Gyakorlati munka keretei között térképezhetjük fel önmagunkat és közösségeinket.

• Asszertív kommunikáció gyakorlati tréning.

Saját határaink ismerete, azok betartatása másokkal, valamint annak képessége, hogy felismerjük mások határait, a hatékony önmagunkba nézés és a tanulható kommunikációs technikák kérdése. Lehet úgy is kereteket szabni, hogy közben a kapcsolat nem sérül. Konfliktust jelezni és konfliktusban hatékonyan működni - ez is, ahogy a tanári énközlés is témája e programnak.

TANÁCSADÁS

• Intézményen belüli mentorálási folyamatok támogatása.

A köznevelési intézményekben a pedagógusok minősítési eljárásának szakmai feltétele az érintettek napi tevékenységének támogatása olyan kollégák közreműködésével, akik rendelkeznek a szükséges tapasztalattal. Előfordulhat azonban, hogy a szükséges tanácsadási kompetenciákkal nem rendelkeznek az intézményvezetők által mentorálásra felkért munkatársak. Az ő munkájuk segítése céljából állunk az érdekeltek rendelkezésére.

• Az intézményi minőségpolitikai tevékenységekhez szükséges kompetenciák - pedagógiai folyamatok megfigyelése, elemzése, reflektív visszacsatolás.

A köznevelési és szakképző intézményekben, oktatási vállalkozásoknál elvárt a helyi minőségbiztosítási rendszerek kialakítása. Az ügyfelek elégedettségének vizsgálatán kívül a célnak való megfelelőség megállapítása is lehet ennek fókuszában. Tanácsadó és önképzést támogató tevékenységünk ahhoz járul hozzá, hogy az egyes pedagógusok és oktatók által tervezett és megvalósított pedagógiai folyamatok keretében alakuljon ki az érintettek elemző és értékelő módszertana, reflektív kultúrája.

• Pedagógusi hivatás kereteinek tudatosításához kapcsolódó tréningek

A pedagógusi hivatást meg lehet közelíteni a segítő szakmák oldaláról is. E szakmák gyakorlóinak ki kell alakítani sajátos kompetenciákat, hiszen sok esetben nem egyértelmű, hogy mit tehet meg/meddig mehet el a segítő. E keret megtalálása sok esetben az egyén felelőssége. E tekintetben érdemes a pedagógusoknak egyrészt egyéni, másrészt pedig közösségi szinten tudatosan megközelíteni a szakmához kapcsolódó kereteket.

MÉRÉS, ÉRTÉKELÉS, ELEMZÉS, VISSZACSATOLÁS

• Pedagógusi munka stresszorainak feltérképezése, elemzése

A pedagógusok munkájához (is) hozzátartoznak többek között az intézmény, a szakma, a tanulók által “hordozott” stresszhelyzetekkel való megküzdés képességének kialakítása és annak gyakorlati életbe való alkalmazása. Ahhoz, hogy e kompetenciáját kialakítsa/erősítse a pedagógus, szükség van arra, hogy felmérjék a munkájához tartozó stresszorokat és azok mértékét. E vizsgálathoz szükség van megfelelő mérőeszközökre. E felmérés(ek) eredményei adhatnak alapot olyan módszerek kialakítására későbbiekben, amelyek hosszú távon nemcsak egyéni, hanem közösségi szinten enyhíthetik e stresszforrások negatív hatásait.

• Az oktatási intézmény és a helyi társadalmi környezet vizsgálata

A család és az iskola kapcsolatrendszerének intenzitása, jellege meghatározó nemcsak a tanuló tanulmányi eredményessége, hanem az iskolai magatartása, viselkedése és jólléte szempontjából is. Az iskolák és a szülők eltérően ítélik meg ennek a viszonyrendszernek a különböző aspektusait, a szülők bevonásának lehetséges formáit, a bevonódás intenzitását. Kvantitatív és kvalitatív vizsgálatok során képet kaphatunk az alap- és középfokú oktatási intézmények jelenlegi gyakorlatáról, az iskolák-, illetve a családok által megfogalmazott elvárásrendszerről. A mérésben résztvevő intézmények a releváns adatokról visszacsatolást kapnak gyorsjelentés, illetve elemző tanulmány formájában.

• A koragyermekkori neveléshez kapcsolódó vizsgálatok (óvoda-iskola átmenet)

Az óvoda és az iskola közötti átmenet az iskolaköteles gyermek életének egyik legérzékenyebb szakasza. Az iskolába való átlépés sokszor nem zökkenőmentes, de ennek a folyamatnak a támogatása különböző intézményi eszközökkel, gyakorlatokkal lehetséges. Kvantitatív és kvalitatív vizsgálatokkal fel lehet tárni az óvoda-iskola átmenetet segítő intézményi jó gyakorlatokat, valamint azokat az akadályozó tényezőket is, amelyek hátráltatják ezt a folyamatot. A mérésben résztvevő intézmények a releváns adatokról visszacsatolást kapnak gyorsjelentés, illetve elemző tanulmány formájában.